udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33

Névmutató: Zsigmond Ambrus Ágnes (Solomon Ágnes)

1990. január 22.

Kézdivásárhelyen több évtizedes szünet után újra magyar lap jelent meg, karácsonykor látott napvilágot a Székely Újság hetilap első száma, ötezer példányban, másnap a nyomda előtt a tömeg követelte az utánnyomást. A második szám tizenötezer példányban elkelt, a harmadikat már huszonötezerben nyomták. A lapot ifj. Dénes László, Sántha Atttila és Fekete Vince alapította, azóta csatlakozott hozzájuk Ambrus Ágnes, Dévai Iochom István és Nemes Enikő, ők alkotják a szerkesztőséget. /Fekete Vince, a Székely Újság szerkesztője: Székely újság Kézdivásárhelyen. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 22./

1997. szeptember 13.

Tamás Sándor, Kovászna megyei képviselő, részt vett a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanévnyitó ünnepségén. A kantai római katolikus templomban tartott szentmise után Deme László, a gimnázium igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. A diákokat és szülőket Ambrus Ágnes, magyar szakos tanfelügyelő és Tamás Sándor képviselő köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./

2001. október 29.

Okt. 28-án Uzonban a Tatrangi Sándor Általános Iskola alapítóinak állítottak örök emléket: az alma mater névadója, Tatrangi Sándor(1797-1875) és Benke Julianna (1794-1875) bronz domborművét ünnepélyes keretek között helyezték el az iskola falán. Ambrus Ágnes tanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő és Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke leleplezték Miholcsa József marosvásárhelyi képzőművész két alkotását, az uzoni iskolaalapító. Ambrus László tanár az iskolaalapítók életpályáját és munkásságát foglalta össze. Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármestere, Háromszék területi RMDSZ elnöke a nemrég lezajlott magyar könyvüldözésről szólva kiemelte: ,,Ezek az emléktáblák figyelmeztessenek arra, hogy soha senki ne merészeljen a magyar iskola és magyar nyelv ellen ügyködni." /(ajtai): Uzon. Örök tisztelet az iskolaalapítóknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2002. október 12.

Okt. 11-én tanévnyitót tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tanítóképző főiskoláján. Idén huszonegy gólya kezdi meg az új tanévet, a főiskolának jelenleg 96 nappali tagozatos hallgatója van. A főiskolai évet Zs. Ambrus Ágnes tanfelügyelő, a főiskola tanára nyitotta meg. /(Iochom): Tanévnyitó Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

2004. október 13.

Szakiskolásoknak készült magyar nyelv és irodalom tankönyvek jelentek meg nemrégiben a tankönyvpiacon. Az egyik Orbán Gyöngyi egyetemi tanár, a másik az Ambrus Ágnes–Bodó Anna szerzőpáros nevéhez fűződik. Ambrus Ágnes Kovászna megyei tanfelügyelő elmondta, kényszerből írta a tankönyvet. A tanterv megváltozott, annak követelményei szerint készült tankönyv viszont nincs. Tanfelügyelőként naponta azt látja, a gyakorló tanárok kínlódnak, mert ők maguk sem jutnak hozzá minden esetben a tanításhoz szükséges szakirodalomhoz. Kevés idejük volt, három hónap alatt kellett elkészülnie a tankönyvnek. Péter Tünde, a Kolozs megyei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok tanfelügyelője kiemelte: fontos pillanat a magyar nyelv és irodalom oktatás történetében az, hogy a szakiskolák számára külön tankönyvek készültek. /Szabó Csaba: Alapkérdésekkel egy kettős jégtörés körül. Külön magyar irodalom a szakiskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. július 9.

Corneliu Vadim Tudor, a magyargyűlölő Nagy-Románia Párt elnöke a szenátus védelmi bizottságának tagjaként hivatalosan is arra kérte a titkosszolgálatokat, hogy készítsenek részletes tájékoztatót Orbán Viktor erdélyi látogatásairól, illetve románellenes megnyilvánulásairól. Tudor továbbá egy titkosszolgálati jegyzékre hivatkozva mondotta el, hogy megalakult a Székelyföldön a magyarság ellen elkövetett jogsértéseket monitorizáló cselekvési bizottság, melynek soraiban Tulit Attilát, Demeter Jánost, Kató Bélát, Ferencz Csabát, Krizbai Imrét és Vetró ,,Botond” Andrást említette. Az utóbbi – szerinte – a székely határőr zászlóalj főparancsnoka, egy félkatonai alakulat vezére. Kérte, hogy a belügyminiszter tegye meg a megfelelő lépéseket Vetró ellen, hiszen a Hagyományőrző Székely Határőr Gyalogezred ,,századosáról” van szó. Vetró elmondta: meglepődött, hogy elkeresztelték Botondnak. Nem aktív határőr tiszt, csupán egy hagyományőrző fapuskás alakulat vezetője, jegyezte meg a szobrászművész. Az állítólagos titkosszolgálati jegyzet hemzseg a tárgyi tévedésektől, Zsigmond Ambrus Ágnes neve Solomon Ágnesként (huszon-egynéhány évvel ezelőtt viselte ezt a nevet), Tamás Sándor képviselő Tamás Alexandruként, Bukovinszki Cs. Miklós Iosifként jelenik meg benne. /Iochom István: Főparancsnok?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

2007. szeptember 4.

Elkezdődött a kisebbségi pedagógusok első több napos találkozója. A magyar óvónők, tanítók találkozóját Marosvásárhelyen tartják a napokban. A szeptember 6-ig zajló tanácskozáson eddig felmerült a tanárok versenyvizsgájának értékelése. Ez ugyanis igazságtalan, mivel a pontozás egyenlően történik a román oktatókéval, és a tételek kidolgozására szánt idő is ugyanannyi, bár a magyar oktatóknak anyanyelvből is vizsgázniuk kell. A megbeszélést Bánházi Emese Csilla, a tárca képviselője moderálta. Ambrus Ágnes Kovászna megyei magyar szakos tanfelügyelő magyarul ismertette a tanterv fontosságát. Évek óta hiába követelik az iskolaigazgatók és a tanárok a tanárfelvétel autonóm intézését, mondta Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős osztály főigazgatója. Az igazgatók legfőbb ellenvetése a tanfelügyelőségek által történt tanárkinevezésekkel szemben, hogy a nem vonhatják teljes mértékben felelősségre a „készen kapott” pedagógusokat, ugyanakkor az iskola igazgatósága sem marasztalható el, ha a tanárai nem teljesítik a minőségi oktatás követelményeit. /Mayla Júlia, Oborocea Mónika: Magyar oktatói kupaktanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2007. szeptember 6.

A marosvásárhelyi Bod Péter Diakónia Központban a magyar óvónők és tanítók számára rendezett tanácskozáson részletesen ismertették az országos román tanterv alapkérdéseit, a fogalmak magyar jelentését és a módszertani követelményeket. „Mi magyar nyelven gondolkodunk, és úgy is kell hallanunk, értenünk és elmondanunk mindazt, amit a szakmáról tudunk” – fogalmazott Ambrus Ágnes Kovászna megyei magyar szakos tanfelügyelő, a tanítóképző főiskolán is oktató tanár. A márciustól a minisztérium honlapjáról letölthető magyar nyelvű óvodai tantervet első ízben beszélhették meg és elemezhették közösen a magyar szakfelügyelők. A minisztérium anyagilag is támogatja a pedagógusok továbbképzését. A korábbi években is tartottak ilyen tanfolyamokat, de ezek között nem minden esetben volt magyar anyanyelvű is. Kovács Júlia Maros megyei szaktanfelügyelő a megye szakirányítóit Marosvásárhely egyik legnagyobb gyereklétszámú óvodájába – a 14-es számúba – vezette, ahol egy új pedagógiai alternatívát, a magyar kottamódszert láthatták bemutató filmen, és ki is próbálhatták a jelenlevők. /Mayla Júlia: Fejtágító magyar tanároknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2008. november 5.

Új hetilap jelenik meg Székely Újság néven Kézdivásárhelyen, november 6-án. A magát közéleti hetilapként meghatározó új kiadványt a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A lapigazgató Sántha Attila költő, író, aki egyben a kiadó egyesület elnöke. Sántha Attila elmondta: független, pártatlan hetilapot kívánnak szerkeszteni, amelyet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tud majd befolyásolni. Eddig Felső-Háromszék lakossága egyetlen regionális hetilapból, a 12. éve működő Székely Hírmondóból értesülhetett a vidéket érintő hírekről. A kezdetben 5000 példányban megjelenő Székely Újságot Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszék és Sepsiszék egyes településein is terjesztenék. A Székely Újság felelős szerkesztője Zs. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelő, szerkesztői Koszti Ildikó, Ferencz Éva, Jancsó Katalin és Salamon Balázs. A lap jogelődje a Kovács J. István által szerkesztett, az 1900-es évek elején megjelent, Kézdivásárhely történelmének leghosszasabb életű hasonló nevű hetilapja, amelyet néhány lelkes helybéli 1989 karácsonyán adott ki újra /1991. márciusáig jelent meg/, a rendszerváltás idején a mostani lapigazgató és felelős szerkesztő is részt vett annak szerkesztésében. /Bartos Lóránt: Új lap, hajlongás nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ 2002 márciusában jelent meg a Székely Újság harmadik sorozata, melyből csak kilenc szám látott nyomdafestéket. /Iochom István: Újraindul a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2009. május 9.

Idén az immár tizennyolcadik alkalommal Kézdivásárhelyen megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek, a névadó szobránál. Fellépett a tanítóképző Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. Ezt követően az iskola egykori tanárára, az alig harminchét éves korában elhunyt Boér Gézára (1952–1989) emlékezett Zs. Ambrus Ágnes szakfelügyelő, valamint dr. Borcsa János tanár, irodalomkritikus. Felidézték a pedagóguskolléga, irodalmár személyiségét és munkásságát, majd az iskola irodalmi termében László Katalin tanár, a tanítóképző igazgatója leleplezte a Vetró Bodoni András által készített Boér Géza-domborművet. Ez a tanítóképző negyedik domborműve, három évvel ezelőtt néhai Nagy Béla iskolaigazgató, tavalyelőtt néhai Fülöp Kálmán, tavaly pedig néhai Vikol Kálmán tanár emlékplakettjét avatták. A háromnapos rendezvény május 8-án A nyelv manipulációs szerepe című tudományos konferenciával, valamint a kilencedik erdélyi Kossuth-szónokversennyel és irodalmi kávéházzal folytatódott. Május 9-én lesz a szónokverseny döntőjére. /Iochom István: Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2009. május 11.

Fölöttébb gyatrán szerepel a kortárs erdélyi magyar irodalom a középiskolai tankönyvekben, ez késztette az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) a hét végén Árkoson tartott konferencia szervezésére. Ambrus Ágnes elmondta, hogy annak idején eléggé sebtében, a ,,legyen már valami” elv szerint alkották meg a tankönyvet. Péter Sándor tanár szerint a középiskolai magyar tankönyv ,,illusztráció irodalomelméleti kérdésekhez”, ezzel a módszerrel értő irodalomolvasókat és -falókat nevelni képtelenség. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke ismertette a liga tervét, miszerint az E-MIL-tagok élő irodalomórát tartanának. /Váry O. Péter: A kortárs irodalom és a tankönyvek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

2009. június 10.

Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos volt a Magyar Írószövetség Csikófogat című rendezvénysorozatának május 6-i vendége az írószövetség budapesti székházában. A szerzőkkel Ferenczes István költő, a csíkszeredai Székelyföld főszerkesztője beszélgetett, és bemutatták a folyóirat májusi, Kányádi-számát is. – „Ami kimaradt. ” Konferencia a kortárs magyar irodalom középiskolai oktatásáról címmel tartott tanácskozást az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) május 8–10. között az Árkosi Kulturális Központban. A programban szerepelt dr. Borcsa János előadása Holt Költők Társasága: Boér Géza címmel, valamint Elek Tibor előadása Király László munkásságáról. Az érdeklődők irodalmi esten vehettek részt Király Lászlóval. Pécsi Györgyi a 80 éves Kányádi Sándor, Elek Tibor pedig Székely János munkásságát mutatta be. Ambrus Ágnes Kortárs erdélyi irodalom a tankönyvekben témakörben tartott előadást, Orbán János Dénes és Sántha Attila előadása Az Előretolt Helyőrség tegnap és ma címet viselte. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), jún. 10./

2009. június 29.

Tíz évvel ezelőtt indult a magyar nyelvű főiskolai óvópedagógus- és tanítóképzés Kézdivásárhelyen. Azóta a főiskola egyetemmé alakult. Az idei ballagást ennek jegyében szervezték. Június 27-én a Bod Péter Tanítóképzőben Borcsa Mária és Kovács Katalin pszichológia szakos tanárok az óvodapedagógus- és tanítóképzés sajátos kérdéseiről, Ambrus Ágnes magyartanár pedig az anyanyelv óvodai és elemi iskolai oktatásáról beszéltek az érdeklődőknek. Délután búcsúztak az alma matertől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tagozata eddigi legnépesebb nappali és távoktatási csoportjainak hallgatói, szám szerint száztíz végzős. Bajcsi Ildikó, a kihelyezett tagozat tanulmányi igazgatója köszöntötte a ballagókat, majd Rácz Károly polgármester, dr. Kása Zoltán egyetemi tanár és Ambrus Ágnes szakfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. /Iochom István: Elballagtak a kézdivásárhelyi tanítóképzős egyetemisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

2009. szeptember 29.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi kara alkalmazott pszichológia az oktatásban tanszékének Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozatán a Bod Péter Tanítóképzőben – mely két évvel ezelőtt egyetemi rangot kapott – szeptember 28-án a Gaudeamus közös eléneklésével tizenegyedik alkalommal nyitották meg az egyetemi évet. Bajcsi Ildikó igazgató elmondta: a három évfolyamon összesen 227 pedagógus és pedagógusjelölt kezdi meg a tanévet. Közülük az első év nappali tagozatára 36-an, a távoktatásra pedig 60-an iratkoztak be. A nappali tagozatra 69-en, a különbözeti évfolyamra 20-an, a távoktatásra pedig 138-an jelentkeztek. Bajcsi Ildikó után dr. Zsigmond Ambrus Ágnes magyartanár mondott ünnepi beszédet. /Iochom István: Tanévnyitó a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2012. október 26.

Olvasótáborokra még mindig szükség van
A Hatvanban alapított Fábián Zoltán-olvasótábor 1992 óta működik Hatvan és Kézdivásárhely társszervezésében. Fennállása óta több száz középiskolás diáknak nyújtott felejthetetlen élményt a nyári kéthetes „lélekpendítés”.
Vasárnap a kettős évfordulót jubileumi konferenciával és fotókiállítással ünnepelték meg. A megemlékezésen az olvasótábor egykori és jelenlegi szervezői, támogatói és haszonélvezői vettek részt. Hatvan testvérvárost Nádas Sándor önkormányzati képviselő, Tóth Dávid diák-polgármester és több táborszervező és résztvevő képviselte. Az Olvasótáborokra még mindig szükség van nevet viselő jubileumi konferenciát megelőzően Fehér Ágnes és háromtagú zenekara lépett fel, Lestyán Attila pedig verset szavalt. A konferencia résztvevőit Nádas Sándor és Derzsi Gyula, a céhes város alpolgármestere köszöntötte. Kocsis István ny. könyvtárigazgató, a közös táborok ötletgazdája és mozgatórugója a negyven, illetve húsz évvel ezelőtti indulásról olvasta fel visszaemlékezéseit, majd Ambrus Ágnes, Nagy Babos Tamás, Nagy Babos Edit, Ferencz Attila, Ferencz Éva, Fehér Ágnes, Bakos András és Juhász Ferenc táborszervező az olvasótáborokhoz kapcsolódó élményeiről szólt. Délután a Vigadó földszinti kiállítási termében megnyílt az Olvasótábor képekben című, Antal Szabolcs és Fehér Ákos fotóiból összeállított, vetítéssel egybekötött tárlat, fellépett a Macskakő színjátszó csoport, majd a rendezvény táncházzal zárult.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2014. június 4.

Trianonnak vesznie kell!
Kézdivásárhelyen felvonulást és rövid megemlékezést tartottak a szomorú emlékű trianoni diktátum évfordulója alkalmából. A szónokok a magyar történelem egyik legfájóbb momentumának nevezték az anyaország 1920. június 4-én történt megcsonkítását.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett felvonulás 17 óra 32 perckor indult a Dózsa György utcából. A magyar, székely és Árpád-sávos zászlókat, illetve a HVIM lobogóját viselők Székelyföld nem Románia! és Ria-ria Hungária! jelszavakat skandálva, élükön egy nagyméretű, Vesszen Trianon! feliratot víve vonultak végig a Petőfi Sándor utcán, majd a Gábor Áron térről az egykori Székely Katonanevelde előtt levő Hősök emlékműhöz mentek, ahol beszédekkel és kulturális műsorral tarkított megemlékezés vette kezdetét. A jelenlevőket a HVIM részéről Beke István köszöntötte, majd a Vitézi Rend nevében v. Ambrus Ágnes emlékezett Magyarországnak a nagyhatalmak általi megcsúfolásáról.
„Trianont nem békeszerződésnek tekintette (a vitézi rend – szerk. megj.) akkor sem, amikor az országot, Magyarországot rákényszerítették arra, hogy aláírja, elfogadja. Nem tekintette békeszerződésnek akkor sem, amikor a jóvátételért harcolt a két világháború között, utána, a második világháborúban és akkor sem, amikor a rendet betiltották és akkor sem, amikor külföldön kellett a nemzet ügyét szolgálni. A vitézi rend igazságtalannak tartotta és tartja Trianont” – mondotta a beszédek sorát megnyitó Ambrus Ágnes, aki után Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Peter Taierling, a Minta kézdivásárhelyi elnöke majd Tóth Bálint, a HVIM szóvivője osztotta meg a jelenlevőkkel gondolatait.
„Mi akik itt vagyunk, egységesen borult gyászba a szívünk. Egységesen erőként kell kiállnunk nemzetünk igazáért, istentől kapott jogainkkal felvértezve kell harcoljunk. Ne mások hibáit emlegessük folyton, hanem arra törekedjünk hogy mi ne kövessük el azokat. Ne azon vívódjunk, hogy mit mondanak mások. Ne ítélkezzünk mások felett. Felettünk csak az egy igaz Isten ítélkezhet, mert ő teremtett ide, a Kárpátok szent gyűrűjébe. Merítsetek hát erőt abból, mit ő adott nekünk: a hegyeinkből, dús legelőinkből, termékeny földünkből, folyóinkból. Legyen hitetek egymásban, legyetek hűségesek e föld iránt, melyet most határok ívelnek át, de ne feledjétek: lelketeknek nem szab határt az emberi kéz. Minél erősebben akarjátok, minél erősebben és többen akarjuk: leomlanak a határok!” – mondotta a Tóth Bálint, aki üzenetet tolmácsolt a román kormány felé: a székelység nem tágít, autonómiát akar.
Beder Imre református tiszteletes gondolatai és áldása után a jelenlevők elénekelték a székely és a magyar himnuszt, majd a megemlékezés koszorúzással ért véget.
Bartos Lóránt. Székelyhon.ro

2014. június 12.

Kettős könyvbemutató
Egymás megismerésének fontossága
Kedden a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában mutatta be két könyvét Gutai István paksi író. A szerzővel dr. Ambrus Ágnes tanárnő beszélgetett, az EB 37-51 és a Földönfutók, hontalanok. Menekülés Bácskából 1944/1945 című kötetekből dr. Szántó Bíborka olvasott fel részleteket.
A találkozón megtudtuk, Gutai István a paksi városi könyvtár egykori igazgatójaként hozta létre 21 évvel ezelőtt Cseresznyéspusztán a Határon Túli Magyar Középiskolások Táborát, ahol a kézdivásárhelyi diákok visszajáró vendégek. Az elkötelezett és valóságközeli irodalomról beszélgetve az író kifejtette, a személyes életből vett események, az elődök történeteinek továbbgondolása, a megélt élmények mind meghatározó szerepet játszottak az EB 37-51 szépirodalmi mű megszületésében, hiszen a szétszakított országrészek kisebbségi vagy többségi magyarjainak életét annyira megszabta a történelem, hogy annak irodalmi feldolgozása is közös élmény része.
A bácskai menekülésről szóló kötet dokumentumértékű beszélgetéseire utalva Gutai nemcsak a történelmi igazságok kitisztázásának, a szörnyűségek feltárásának fontosságára hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a jelenünk és jövőnk is csak akkor közös, ha a magyarok és a szomszédos népek megismerik egymás történelmét.
Jancsó Katalin. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. január 26.

Makovecz Imre grafikái Kézdivásárhelyen
A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza 39. tárlataként nyílt meg szombaton délelőtt több mint száz érdeklődő jelenlétében Makovecz Imre grafikáiból és rajzaiból kiállítás.
A rendkívül értékes anyag A Magyar Művészetért Élőtárlatából dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díjrendszer elnöke által szervezett nem mindennapi székelyföldi vándorkiállítás révén jutott el Kézdivásárhelyre a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya támogatásával. Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu után Háromszéken csak Kézdivásárhelyen kerül közszemlére a huszonkilenc grafika és hét rajz.
Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas világhírű építész életpályáját, Erdélyben, a Székelyföldön található templomait dr. vitéz Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus mutatta be, méltatta a magyar organikus építészet mesterét, aki már akkor nemzetegyesítésben gondolkozott, amikor sokan erről még álmodni sem mertek. Ifjú Gál Zoltán építész szakmai szempontból méltatta nagy elődje és példaképe munkásságát, aki élete során közel ötszáz épületet tervezett, aminek hozzávetőlegesen a fele épült meg. „A mester szerint az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá, és a kettő találkozása a mi világunk, a teremtett embereké, és nekünk az a dolgunk, hogy ezt a két világot összekössük” – mondotta a fiatal építész. Ezt követően vitéz Orbán Imre népművész, a Történelmi Vitézi Rend csíkszéki székkapitánya az általa fából elkészített Makovecz-mellszobor születéséről szólt, azt is beismerve, hogy soha nem találkozott a nagy építésszel. A mellszobrot alkotója és ifjú Gál Zoltán leplezte le. Vitéz Beke Ernő, a Gyűjtemények Háza tulajdonosa emléklappal köszönte meg rendtársa munkáját. A megnyitó végén dr. Szántó Bíborka, a BabeşBolyai Tudományegyetem adjunktusa Makovecz Imre írásaiból olvasott fel, Mike Bernadett, a Református Kollégium tizedik osztályos tanulója A megborjúzott ember történetét mesélte el. A tárlatmegnyitó a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatos tanulóinak műsorával ért véget. A tárlat március 14-ig naponta 8–18 óra között ingyenesen látogatható. Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. július 14.

Székely nemzeti gyerektábor
Tegnap délután kezdődött és csütörtökön délben ér véget az esztelneki Réba Panzióban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete által szervezett székely nemzeti gyerektábor harmincöt kézdivásárhelyi és felső-háromszéki 8 és 13 év közötti résztvevővel.
A tábor programjából nem hiányzik a jurtaépítés, rovásírás-oktatás, lovaglás, a néptánc és népdaloktatás, az íjászkodás, kézműves-foglalkozás, csapatjáték, gyalogtúra, a kovács mesterséggel való ismerkedés, filmvetítés stb. A népszokásokról és a népi öltözetről Máthé Loránd tart ismertetőt, Játék a történelemben címmel pedig Ambrus Ágnes nyugalmazott magyartanár előadását hallgathatják meg. (iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. február 1.

Merre tovább, székely nép? (Fórum és lapbemutató)
Quo vadis, székely nép? címmel tartott fórumot és lapbemutatót szombat este a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Fuksz Sándor és Borsos Géza alelnök, valamint vitéz Hompoth Zoltán elnökségi tag. Erdélyi körútjuk során a világszövetség által kiadott Magyarságtudományi Füzetek 26. számát mutatták be. Azt teljes terjedelmében a székelységnek szentelték, címe: Nemzet vagy nép a székelység, netán kisebbség?
A százoldalas kiadvány összeállítója és részben szerzője is Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnöke és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A füzet egyértelmű választ ad a címben szereplő kérdésre, és önálló népként határozza meg a székelységet, amely nép elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. A füzet részletesen taglalja a székelység mai, őrlődésekkel teli önrendelkezési törekvéseit is. Hátsó borítójáról megtudjuk, mit mondott a székelyekről Jókai Mór, Werbőczi István, valamint azt is, miként vall e népről a Székely-Magyar Világtalálkozó és maga a Székely Constitutio.
Beke Ernő házigazdaként köszöntötte a jeles vendégeket és az érdeklődőket, majd Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus arról beszélt, örül, hogy a Magyarok Világszövetsége felvállalta azt, hogy ez az anyag egy helyen legyen, és világszinten is közismertté váljon. Mike Bernadett tanuló tréfás székely mesét adott elő, majd Borsos Géza felolvasott egy 1918-ban Kézdivásárhelyen írt nyilatkozatot, amelyet az akkor megalakult Székely Nemzeti Tanács adott ki, és amelyből kiderül, hogy itt a nemes székely nemzet nevében tudtak még beszélni, és egyértelműen kifejtették, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. Azt is megmagyarázta, hogy miért adták a fórumnak ezt a címet. Meglátása szerint a román hatalom stratégiai célpontja mindenekelőtt a székely társadalom szétzúzása, atomizálása, fiataljainak szétkergetése a nagyvilágban, mert akkor a többi nemzetrésszel nagyon könnyű lesz elbánni, hiszen a székelység az egyetlen ütközőpont, amit 1918 óta a mai napig nem tudtak megemészteni – hangsúlyozta Borsos Géza.
Fuksz Sándor felvidéki magyarként szólt hozzá a témához, saját tapasztalatából ismerve a helyzetet, amikor az elszakított területeken tevékenykedő magyar pártok nagyon ügyesen olyan kapcsolatba kerültek az illető ország vezető pártjaival és titkosszolgálataival, amelyektől vagy nem tudnak szabadulni, vagy örömmel, dalolva szolgálják őket, hangzatos szavakkal mondják, hogy céljuk az ott élő magyarság képviselete, de amikor azt látjuk, hogy pusztulunk, fogyunk, azt bizonyítja, hogy sajnos amit csinálnak, nagyon rosszul csinálják, vagy eleve nem az a céljuk. A felvidéki és az erdélyi magyarság, a székelység annyira meggyengült, hogy pár évtized alatt elveszíti jelentőségét és felmorzsolódik – hangsúlyozta Fuksz Sándor.
Sántha Attila kézdivásárhelyi költő, író, aki a füzetben a sokak által hamisítványnak vélt Csíki Székely Krónikáról értekezett, a dokumentumot nyelvészeti szempontól vizsgálta, és teljes határozottsággal állítja, hogy hiteles. Patrubány Miklós, a kiadvány főszerkesztője arról szólt, hogy a székelységről szóló füzet nem szerepelt a világszövetség kiadói tervei között, és pénz sem volt rá, de amikor kiadása szóba került, Fuksz Sándor vállalta, és elő is teremtette a kiadásához szükséges anyagiakat. Patrubány a székely rovásírásra hívta fel a hallgatóság figyelmét, majd a szerzők dedikálták a füzetet.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék